2018/2019
.
.
2018.06.09. Arany János nyomában – Irodalmi barangolások Erdélyben
.
.
2018.06.05. Határtalanul – Arany csapat Erdélyben
2018. május 14-től május 18-ig Erdélyben a 7. osztályosok
Május 14-én 5:30-kor indultak a 7. osztályosok Erdélybe a Határtalanul Pályázattal.
A programot megelőzően nagyon készültek már a gyerekek. Előkészítő órán vettek részt, koszorút készítettek, amit az emlékműveknél fognak elhelyezni.
2016/2017
Nagy magyarjaink nyomában Erdély földjén
A Kék Általános Iskola 7. osztályos tanulói a Szárcsa Iskola 7. osztályosaival 2017. május 8 – 12. között az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával tanulmányi kiránduláson vehettek részt Erdélyben.
A kirándulásról készített összeállítást a következő YouTube oldalon lehet megtekinteni:
Határtalanul kirándulás 2017 Kék Általános Iskola
1. Előkészítő tevékenységek
Fakultatív előkészítő tevékenység: múzeumlátogatás 2017.04.26.
Tanulmányi kirándulásunk előtt ellátogattunk a Magyarság Házába, s a Szárcsa Iskola hetedikeseivel közösen megtekintettük a Mi, magyarok kiállítást. Tárlatvezetőnk ráirányította figyelmünket a magyar nyelv különleges adottságaira, nemzetünk múltjának, jelenének és jövőjének meghatározó alakjaira, a művészetek és a sport kiválóságaira.
Az interaktív kiállítás mindenkinek tetszett: szívesen hallgattunk bele a különböző nyelvjárásokba, próbáltuk ki a logikai játékokat, a gombfocit, s éltük át újra legszebb sportsikereinket.
A látogatás alatt totót töltöttünk ki a látottakról, melyet később értékeltünk, s a legjobbak oklevelet vehettek át.
Előkészítő órák
Az első előkészítő órán történelmünk nagy alakjainak életét, jelentőségét ismételtük át, akik Erdély földjén éltek, születtek, vagy haltak hősi halált. Magdi néni nemcsak Mátyás királyról, a segesvári csatáról vagy a II. világháború Erdélyt érintő eseményeiről kérdezett ki bennünket, hanem beszélt nekünk a mádéfalvi veszedelemről, a Nyerges-tetői székely hősökről is, s meghallgattuk Kányádi Sándor Nyergestető c. költeményét. Igazi időutazáson vehettünk részt Mátyás korától napjainkig.
A második és harmadik előkészítő órán osztályfőnökünkkel, Marika nénivel vettük át a kirándulás 5 napjának részletes programját. Megbeszéltük a feladatokat, s az erre a kirándulásra készített Erdély-füzetünkbe mindent berajzoltunk, beragasztottunk.
2. Erdélyi kirándulás 2017. május 8 – 12.
Első nap 2017.05.08.
Reggel 6 órakor jókedvűen indultunk az iskola elől. A szárcsások már a buszon voltak, gyorsan bepakoltuk mi is a csomagjainkat, felszálltunk, s izgatottan vártuk a nagy utazást.
Az első úti célunk Arad volt, ahol megkoszorúztuk a vértanúknak állított emlékművet. Megemlékeztünk a 200 éve született Arany Jánosról is, aki Aradon csapott fel nemzetőrnek. A koszorúzás közben elénekeltük Arany János Nemzetőr-dalát.
Ezután hosszú-hosszú utat tettünk meg, míg szálláshelyünkre, Tusnádfürdőre értünk. Útközben az eső is eleredt, elterelések és útlezárások nehezítették célunk elérését. Déva vára alatt elhaladva eszünkbe jutott a vár építésének története.
Csernátonban már nagyon vártak minket. Már sötétedett, mikor megérkeztünk, de azért a falumúzeum épületeit még láthattuk. Megnéztük a Haszmann Pál Múzeum kiállítását, majd a szomszéd házban megkóstolhattuk a frissen készített kürtős kalácsot, amivel a csernátoni asszonyok vártak minket.
Az első nappal nem volt semmi gond, csak az, hogy rengeteget utaztunk, és késő este érkeztünk a szállásunkra. A vacsora kiváló volt, amit azután fogyasztottunk el, hogy elfoglaltuk a szobáinkat.
Második nap 2017.05.09.
A második napon nem kellett korán kelnünk, hogy jól kipihenjük a hosszú út fáradalmait. A reggeli tojásrántotta volt. Mivel lógott az eső lába, idegenvezetőnkre hallgatva a 2. nap programját csütörtökre tettük át, mikorra is szebb időt jósoltak. Így a második napon Mádéfalvára, Gyimesre, Csíkszeredára, Csíksomlyóra látogattunk el. Először Csíkszeredán megtekintettük a Mikó-várat, ahol nemcsak a népi életmóddal ismerkedtünk meg, de rövid filmeket is láthattunk a vár régi életéről.
Csíksomlyón megtekintettük a templomot a csodatévő Mária-szoborral. Sajnos esett az eső, így hosszabb sétára nem volt alkalmunk. De azért az ajándékainkat elvittük a csíksomlyói gyermekotthon lakóinak.
Madéfalván megkoszorúztuk a székely hősök emlékművét, akik 1764-ben haltak vértanúhalált.
Majd ellátogattunk a történelmi Magyarország legkeletibb őrházához, s láttuk, hol húzódik az ezeréves határ. Az őrházban érdekes előadást hallottunk a vasútvonalakról, a határvédelemről, s az őrház feletti magaslat tetején lévő Rákóczi-várról, melynek romjaihoz több mint 100 lépcsőn fel is kapaszkodtunk. Innen gyönyörű volt a kilátás. Az idő is kedvezett nekünk, mert épp akkor elállt az eső, bár a szél nagyon fújt.
Harmadik nap 2017.05.10.
A 3. nap első állomása a Gyilkos-tó volt. Nagyon szép volt, s jó volt látni azt a tájat, amit előző héten csak fényképen láttunk. Látszottak a kiálló fák a vízben. Kár, hogy rossz volt az idő, még a hó is elkezdett esni.
Ezután a Békás-szoroshoz mentünk, ahol a szoros két sziklafala között gyönyörű táj tárult elénk.
Ezután lementünk a parajdi sóbányába, és ez is lenyűgöző volt, mint minden más is. Itt egy órát töltöttünk. A bányában volt kalandpark, több játszótér, egy kis múzeum és egy kis kápolnát is kialakítottak. Eléggé különös, mesebeli látványban volt részünk.
Aztán hazafelé vettük az irányt, de útba esett még két állomás: Korond és Farkaslaka. Korondon megcsodáltuk a fazekasok remekműveit, s ajándékokat vásároltunk az otthoniaknak. Otthonmaradt beteg osztálytársunknak is vettünk ajándékot: egy kis agyag szerencsepatkót, s egy könyvecskét székely viccekkel. Farkaslakán a Tamási emlékkertet tekintettük meg, s megkoszorúztuk a síremlékét. Felolvastunk az Ábel-trilógiából, majd elénekeltük a székely himnuszt.
A szállásunk felé haladva átutaztunk Máréfalván, s itt egy érdekes feladatot kaptunk: meg kellett számolnunk a székely kapukat azon az oldalon, ahol ülünk.. Igazi verseny volt, a győzteseknek jutalmat tűztek ki tanáraink. Néma csendben történt a számlálás, így illő tisztelettel adóztunk a székely kapuk fafaragói előtt. Míg a szállásunkra érkeztünk, megnéztük az Ábel a rengetegben c. filmet. Érdekes volt látni azt a tájat a tévében, amit magunk előtt láttunk, ha kinéztünk az ablakon. A finom vacsora után- sült hús és palacsinta – Judit néni eredményt hirdetett. Ivánka Dani különdíjat kapott, mert ő mindkét oldalon számolta a székely kapukat. Máté és Ádám is helyezett lett.
Negyedik nap 2017.05.11.
A negyedik napon a Szent Anna-tóhoz és Kézdivásárhelyre mentünk. Ragyogóan sütött a nap, nagyon jó, hogy változtattunk a helyszíneken, és áttettük erre a napra ezt a programot. Először a mocsaras tőzegláp élővilágáról hallgattunk meg egy érdekes előadást, majd magunk is igazi mocsárjáráson vehettünk részt. Szórakoztató volt, hogy kis farönkökön és deszkákon kellett lépkedni, hogy ne süllyedjünk el. Visszatérve a buszhoz a Szent Anna-tavat közelítettük meg az erdőn átvágva a meredek hegyoldalon keresztül. Persze, volt, aki inkább a kényelmet választotta, és busszal tette meg a nem túl hosszú utat a tóhoz. A tó vize gyönyörű, szinte átlátszó volt, ahogy a napfény megvilágította. A víz meleg és tiszta volt. Elvarázsolt minket a táj, és a víz kéksége. Szép képeket lehetett készíteni.
A Szent Anna-tóhoz nem messze található a Bálványos-vár, itt egy kis kilátó, egy napóra és erdei játszótér várt minket. Sajnos a büdös forrás is itt található, s bizony nem mindenki tudta megenni az uzsonnáját a közelében.
A vasas forrás vizét viszont mindnyájan megkóstoltuk, sőt, sokan még haza is vittek belőle.
Délután Kézdivásárhelyre érkeztünk, ahol a Céhtörténeti Múzeumot látogattuk meg. Érdekes volt megtekinteni a régi udvartereket, amiket a vásározók alakítottak ki a középkorban.
A főtéren megkoszorúztuk a kézdivásárhelyi születésű Gábor Áron, híres ágyúöntő szabadságharcos szobrát, majd a Nyerges-tetőn át indultunk szállásunk felé.
A Nyerges-tetőn tisztelettel emlékeztünk meg a székely huszárokról, akik hősiesen küzdve áldozták életüket a szabadságért. A hegytetőn kopjafák őrzik emléküket. A nyerges-tetői emlékműnél koszorút helyeztünk el, s elénekeltük a székely himnuszt.
Szállásunkra érve vacsora után a helyi iskolásokkal mértük össze ügyességünket egy focimeccsen. Sajnos csúfosan kikaptunk, de azért jól szórakoztunk.
Ötödik nap 2017.05.12.
Az utolsó nap korán kellett kelni, mert hosszú út várt ránk hazáig. Már előző este becsomagoltunk, s rendbe tettük a szobáinkat. Ezen az éjszakán nem sokat aludtunk, így azt a buszon pótoltuk. Volt, aki csak Kolozsváron ébredt föl. Kolozsváron a busz kitett minket a Babes-Bólyai Egyetem előtt, s onnan sétáltunk a főtérre. Sajnos a monumentális Mátyás-szobor előtt egy vasállványzatot találtunk, a Szent Mihály-templom előtt pedig köveztek, s így a templomot sem tudtuk megtekinteni, de azért így is örültünk, hogy eljutottunk ebbe a híres és szép városba, ahol Mátyás királyunk született.
Utolsó állomásunk Nagyvárad volt, de előtte még megálltunk, hogy gyönyörködjünk a Király-hágó festői látványában. A Király-hágó Erdély kapuja, s mi ezen keresztül haladva mondtunk búcsút Erdély földjének. Nagyvárad Ady Endre kedvelt városa. A buszon kiselőadást hallgattunk meg Ady Endréről és kedvelt városáról: Nagyváradról. Várad sétálóutcáján még megálltunk Gyrost enni, majd egy szép parkon keresztül a Püspöki Palota épülete felé haladtunk. Ott még készítettünk egy csoportképet, az utolsót az út során, majd indultunk a határra, amin szerencsére gyorsan átjutottunk. Így is késő este érkeztünk haza.
A kirándulás nagyon tetszett mindenkinek. Köszönjük, hogy részt vehettünk rajta!
3. Értékelés
Értékelő óra 2017.05.23.
Erdélyi kirándulásunk után boldogan elevenítettük fel az 5 nap történéseit. Megbeszéltük, kinek melyik nap, ill. program tetszett a legjobban. Le is írtuk élményeinket. Mindenki arról a napról írt beszámolót, amelyiknek a felelőse volt, de azt is leírtuk és elmondtuk, mi tetszett a legjobban, illetve mit sajnáltunk, mit hiányoltunk az út során. Leginkább azt sajnáltuk, hogy nem maradhattunk még egy hétig, s hogy igazi erdélyi ízeket nem kóstoltunk, mert a szálláson olyan ételeket kaptunk, amit itthon is mindenki ismer és szeret. Azért a kürtős kalács Csernátonban igazán finom volt, s Farkaslakán erdélyi lángost is vehettünk. A sok szép élmény közül alig tudtuk a legszebbet kiválasztani, mert mindegyik napnak megvolt a maga érdekessége és szépsége. Legtöbben a Szent Anna-tóra gondoltunk vissza nagy-nagy szeretettel, de sokak szerint a Gyilkos-tó és a Békás-szoros volt a legszebb. A parajdi sóbánya mesés hangulata is rabul ejtett minket, s a mocsaras tőzeglápon való séta is sokakat megfogott. A Nyerges-tetői kopjafás temetőre nagy tisztelettel gondoltunk vissza, s arra is, hogy minden koszorúzás alkalmával szépen énekeltünk. Volt, aki a Máréfalvi székelykapu-számlálást tartotta a legemlékezetesebbnek, s más pedig sajnálta, hogy a kirakodóvásárokon nem vett párnának kinyitható plüssmacit. Tusnádfürdőn ugyanis éjszakánként megjelennek a medvék, eleget ijesztgettük egymást ezzel esténként. Megnéztük az út során készített képeket és videókat, jókat nevettünk magunkon, s jókedvűen emlékeztünk vissza szép élményeinkre.
Fakultatív bemutató óra 2017.05.25.
A két hatodik osztálynak és lebetegedés miatt itthon maradt osztálytársunknak tartottunk bemutató előadást. Marika néni kivetítette a kiránduláson készült képeket, mi pedig elmeséltük az 5 nap eseményeit időrendi sorrendben. Örömmel számoltunk be élményeinkről A hatodikosok pedig érdeklődéssel hallgatták, s megtapsoltak minket. Reméljük, ők is olyan jól fogják érezni magukat jövőre Erdélyben, mint mi.
Témanap 2017.06.02.
A projektnap első órájában ünnepi műsorral emlékeztünk meg a nemzeti összetartozás napjáról. Felidéztük a trianoni döntés értelmében határon túlra került területek nagy magyarjainak emlékét, s a Határtalanul program keretén belül megvalósult erdélyi kirándulásunkról PowerPoint bemutatót tartottunk az egész iskolának. Közben elénekeltük a kirándulásra készülve megtanult erdélyi népdalokat, katonanótákat is. Az ünnepély végén közösen énekeltük el a székely himnuszt.
Ezt követően forgószínpad-szerűen öt helyszínen öt témakört feldolgozva adtuk át ismereteinket tanulótársainknak, s segédkeztünk a projekt óra levezetésében. Az első helyszínen nagy magyarjaink nyomdokán haladva ismerhették meg a tanulók az erdélyi városokat, történelmi helyszíneket. Képfelismeréssel zárult ez a téma. A második helyszínen legendákat hallhattak, láthattak diáktársaink, majd ezeket kellett felismerni idézetek segítségével. A harmadik és negyedik helyszínen történelmi ismereteket elevenítettünk fel, s a mádéfalvi veszedelemről és Mátyás királyról feladatlapot, illetve a 48/49-es szabadságharc eseményeiről egy totót oldottak meg csapatokban a résztvevő diákok. Az ötödik helyszínen Erdély természeti kincseivel ismerkedhettek meg, különös tekintettel az őshonos növény- és állatfajtákra és a híres forrásvizekre. A projektórák végén értékeltük a csoportok munkáját, s nagyon örültünk a jó eredményeknek.